Ajánlom ismerősömnek
Kattintson a könyvre!
A tehetség nem más, mint az újrakezdés bátorsága. Arthur Honegger Főoldal
Viszonteladók
Könyvesboltok
Üzletszabályzat
Termékeink
Szerzők
Keresés  
Bejelentkezés
A kosár üres
A kiadványról






Irodalmi művek
Hogy írunk mi?

Alcím: Írói önvallomások és műhelytitkok
Tartalom:
Előszó: Milyen is a szavak szaga? Az a különös illat, ami egy teremben kikeveredik? Izgatott hallgatók ülnek, s izgulós vagy kevésbé izgulós írók beszélnek nekik. Csupa létezésszakmában dolgozó, ahogy Ottlik Géza hívná őket. Kétezerhat őszén-telén szombatonként ekként folyik-folyt az irodalmi mesterkurzus a Művészetek Palotájában, a Bohém Étteremben. Ez a dolgok rendje. A pulpituson ül a NAGY ÍRÓ, szemközt a hallhatóság, a jövendő íróság, hiszen bárki író – mondja Kukorelly Endre –, aki ekként definiálja magát. Az öndefiniálók, a vágyköltők, a reménybeliek hallgatnak és jegyzetelnek. Ritkábban kérdeznek is. Kimondva vagy kimondatlanul az irodalmat – legalábbis részben – termelőtevékenységnek tartják. Mert léteznek írói fortélyok, technikák. A formabontáshoz formaismeret is szükségeltetik. A mai posztmodern világban, vagy talán már poszt-posztmodernben, a kőbe véséstől mindenki ódzkodik. Így hát hitek, tapasztalatok, felismerések, rutinok, tanácsok hangzanak el a szó-székről. Mesterek és tanítványok, akiket nem érdekelt az aktuális politikai ricsaj, vagy ha érdekelt is, itt hallgattak róla. Érezték, tudták, hogy az irodalom, ha igazán az, felülírja az éppen kirakatba tett palávert. A Bohém tanya jóféle, szerethető ország kicsi szigete volt. A terem szaga, a szavak szaga ebből az elfojtott, néha azonban kibeszélendő várakozásból keveredik ki második valósággá. Az írás szerzetesmunka, imamalom és tapogatózás, elmozdulás – egyszerre ön- és világismeret. Utazás a mindenség apró zugaiba, a külső világba, hogy azután az írói én visszaszökjön a szövegbe. És tisztelje a maga teremtette hőseit. Bár a Mesterek felfogása az irodalomról természetszerűleg eltéréseket mutatott, abban egyetértés született: aki írásra adja a fejét, a munkát, a rendszeres munkát nem spórolhatja meg. De hogy miképp várjuk a múzsát, miként használjuk saját életünket kutatási témának, s hogyan küzdhető le az alkotói válság, arról sokféle érdekes véleményt és tanácsot hallhattunk. Az itt közreadott előadásszövegek, írói önvallomások, műhelymagyarázatok nagyszerű kiindulások ahhoz az utazáshoz, melyet az irodalmi mű létrehozása jelent. S jó utat kívánnak hozzá a MIA hallgatói, akik mindezt élőben hallhatták (s akikhez most a tisztelt Olvasó is csatlakozhat), valamint e sorok írója, a szerencsés moderátor, aki közelről figyelhette ezeket a találkozásokat és érezhette a szavak szagát.
Ajánló:
Tizennégy kortárs alkotó osztja meg saját írói műhelyének kulisszatitkait: Hogyan szerezhetünk az íráshoz kellő élettapasztalatot? Honnan lehet tudni, hogy amit írtunk, az szép és jó? Hogyan küzdjük le az alkotói válságokat? Hogyan nyerjük meg írásunkhoz a szerencse kegyét? Hogyan tiszteljük a szereplőinket? Mi a kritika valódi haszna? Miről árulkodnak a példányszámok? Mi a költő kiállítási értéke? Milyen a média és az író viszonya? Melyek a regényírás forrásai? Mitől lesz az írás életforma? Mi az író felelőssége?
Szerkesztő: Oroszlán Éva
Illusztrálta: Tóth Judit
Kiadó: DFT-Hungária
Kinek szól: minden kortárs irodalmat olvasónak
Oldalszám: 228
Méret: B5
Kötés: keménykötés
Nyomda: Kapitális
ISBN szám: 978-963-9691-59-9
Ár: 2478 Ft
Kedvezményes ár: 1500 Ft (39% kedvezmény)



db
A témához kapcsolódó további kiadványok

Mestereink nyomában

Lapozzon bele!


Vélemények a kiadványról

  Írjon Ön is véleményt!



AKCIÓINK
A kétszintű érettségire felkészítő könyvek
----------------------------------
----------------------------------
----------------------------------
----------------------------------
----------------------------------
----------------------------------
----------------------------------
----------------------------------
Érettségi gyűjtemények
Szórakoztató művek
Társasjátékok
Irodalmi művek
Hírlevél feliratkozás


Enveco Free Stat